Kálmán Imre -Stein Leo - Jenbach Béla - Gábor Andor- Békeffy István - Kellér Dezső
Csárdáskirálynő
Rendező: KERESZTES ATTILA m.v. | Bemutató: 2008.05.16  | nagyoperett
A Komáromi Jókai Színház 2008.- május 16-án mutatja be Kálmán Imre Csárdáskirálynő című nagyoperettjét. Az előadást Keresztes Attila, rendező, a Kolozsvári Állami Színház aligazgatója rendezi. Zenei vezetője és karnagya Incze G. Katalin. Jelmezeit Bianca Imolda Jeremias tervezte, díszletét Bartha József tervei alapján Győry Gabriella alkalmazta a komáromi színpadra. Az előadás dramaturgja Bodó A. Ottó, koreográfusa Kozma Attila.
A Csárdáskirálynő minden idők leggyakrabban műsorra tűzött magyar operettje. Sokatmondó tény, hogy a statisztikák szerint nincs egyetlen olyan perc sem, hogy a világon valahol fel ne csendülne - filmen, tévében, vagy rádióban - a Csárdáskirálynő valamely dallama.
1915-ben mutatták be Bécsben, majd egy év múlva Budapesten, és sikerére jellemző, hogy az első világháború alatt még az Osztrák-Magyar Monarchiával hadban álló országok színpadait is meghódította.
Az operett kirobbanó sikerét három sajátosságának köszönhette. Elsősorban a friss, szellemes-dallamos zenének, amely befogadta az opera szép szólóit, duettjeit, kvartettjeit, kórusait, de kerülte, sőt gúnyolta a fellengzős pátoszt, a mesterkélt drámaiságot. Népszerűségét fokozta a tánczene és a folklorisztikus motívumok beépítése. Másodszor, széles tömegeket vonzott a fordulatos történet, amely a vágyálmokat elégítette ki, s többé-kevésbé a népi igazságérzetet, miként a népmese. Az operett hatását növelte harmadik erénye: a látványossága, a pompás díszletek, a csillogó kosztümök, a művészi táncok.
A Komáromi Jókai Színházban mindhárom tényezőre nagy hangsúlyt fektettünk. A zenei igényességre garancia a remek szereposztás, valamint a „Raab Sinfonietta“ Zenekar (a győri filharmónia tagjaival), akik élőben kísérik majd az előadást.
Az orfeumcsillag Vereczki Szilvia és Edwin Lippert-Weilersheim herceg reménytelennek látszó szereleme köré fonódó történet akár banálisnak is mondható. A mű az által emelkedik ki az operettek sorából, hogy a könnyed réteg, a banálisnak látszó történet alatt a történetben valódi hús-vér alakok, igazi mély emberi érzések, erős szenvedélyek rejtőznek. Magában hordozza korának sajátos életérzését, a XX. század elejének önpusztító és egyben végtelenül életszerető rohanását, a halálfélelem elől való menekülést, („Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet“). S benne van mindaz, amit a magyarságnak az első világháború kitörése jelentett – a magyarság talán legnagyobb drámája: a Monarchia haláltánca s Trianon.
Előadásunkban a történet elmesélése közben szimultán kívánjuk megidézni a kor társadalmi sajátosságait és az operettet mint műfajt. Az operettre jellemző könnyedség és keletkezési korának felszín alatti forrongásai jegyében előadásunk az „utolsó boldog békeév" végnapjaiban játszódik, a hamadik felvonás időpontja pedig épp 1914. június 28., a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet, a béke végének napja.
Vereczki SzilviaKiss Diána Magdolna m. v.(a.h.)
ZenészekKovács József, ifj. Bertók Tibor, id. Bertók Tibor
Továbbáifj. Erdélyi Zoltán, Holocsy Viktor m.v., (a.h.)
TovábbáBalaskó Edit, Rab Henrietta m. v., Farkas Mónika m. v., Sántha Katalin m. v., Bernáth Tamás, Nagy László, Hajdú László, Sipula Zoltán
CeremóniamesterČenky Nikoletta m. v.
Rohunsdorf tábornokNémeth István
Ferdinánd főhercegOlasz István
Leopold Mária hercegPőthe István
MiskaBenkóczy Zoltán m.v.(a.h.)
Kerekes FerkóMokos Attila
CecíliaVarga Szilvia m.v.(a.h.)
Bóni grófFabó Tibor (Jászai Mari-díjas)  Jászai Mari - díjas
EdvinOzsgyáni Mihály m. v.(a.h.)
A rendező asszisztenseMESINGER NÓRA
DramaturgBODÓ A. OTTÓ m. v.(a.h.)
KoreográfusKOZMA ATTILA m. v. (a.h.)
KorrepetitorPÁLINKÁS ANDRÁSSY ZSUZSANNA
Zenei vezetőINCZE G. KATALIN m. v.(a.h.)
JelmezBIANCA IMELDA JEREMIAS m. v.(a.h.)
DíszletGYŐRY GABRIELLA m. v.(a.h.)
VezényelIncze G. Katalin m.v.(a.h.) /Boldog Iván m. v. (a.h.)
Szereposztás változásának jogát a színház fenntartja!