JÓKAIVAL A SZÍNHÁZÁBAN: Megkezdődtek Az elátkozott család próbái

A sokszereplős előadás főbb karaktereit a Jászai Mari-díjas Mokos Attila, a Jászai Mari- és Dosky-díjas Gál Tamás, Holocsy Krisztina, Szvrcsek Anita, Szebellai Dániel, Matusek Attila és Molnár Xénia játsszák.
A hétfői olvasópróbán Gál Tamás színházigazgató örömét fejezte ki, hogy nem egy meglévő Jókai-darabot vettek elő a Jókai 200 emlékévben, hanem profikra bízták a Komáromban játszódó regény színpadra alkalmazását. Az igazgató kiemelte, a budapesti SZFE és a pozsonyi VŠMÚ színművészeti egyetem egy-egy növendéke, Bukovszky Orsolya m.v. és Gál Sára e.h. is szerepelnek az előadásban.
Sokat tanul 22 éves fiától
Telihay Péter a Budapesten és Olaszországban élő rendező, mielőtt felolvasta volna a darab 69 oldalas példányát, arról beszélt, a cselekmény hajaz a Rómeó és Júliára. Két család viszályát az ellenfelek gyermekeinek szerelme oldja békévé.
„Van egy huszonkét éves fiam, aki itt, Komáromban született. Sokat tanulok tőle. Ebben a történetben a fiatalok sok mindenre megtanítják az öregeket” – hangoztatta.
Szebellai Dániel, Gutai Lőrinc alakítója központi szerepet kap az első felvonásban. „Most találkoztam a regénnyel az olvasópróbán, érdeklődéssel figyelem, hogyan olvassa Péter. Egy kicsit hosszadalmas, mint Jókai Mór művei általában.
Nagyon tetszik Varga Emese adaptációja. Szép ez a szöveg. Egyértelműek a konfliktusok, ahogy az idősebb generáció próbálja ráerőltetni a fiatal generációra, mit gondol a világról. A fiatalok ezt egy ideig próbálják elviselni, azután menekülnek belőle” – avatott be a színművész.
Varga Emese dramaturg az olvasópróba szünetében azt nyilatkozta portálunknak, hogy háromszor olvasta el Jókai Mór regényét, majd menet közben többször újraolvasta az egyes részeket. „Nagyon nehezen adta magát a regény. Alapvetően érdekes történet, de következetlen, az író nem viszi végig a történetszálakat, rengeteg benne a nagy, túlzó érzelem, rengeteg a leírás.
Amennyire elkapott elsőre a hangulata, annyira nehéz volt azután mit kezdeni vele.
Első körben lineárisan írtam le a történetet, de miközben írtam, már tudtam, hogy nem működik. Nyúlt és unalmassá vált” – mesélte a dramaturg, aki az első változatot kidobta, anélkül, hogy megmutatta volna bárkinek.
A Duna part az alaphelyszín
„Olyan ez a regény, mint egy nagy történelmi film, sok szereplővel. Épp ebből a monumentalitásból adódtak a dramaturgiai problémáink, hogyan lehet ezt leszűkíteni, a szerteágazó kis történeteket összefogni. Kerestük a megfelelő fókuszt és motívumokat, melyek átölelik a történetet. A Duna az egyik ilyen motívum: az érzelmek hullámzásának szimbóluma. Több jelenet játszódik a Duna parton. Eleve az az alaphelyzet, hogy földrengés van, és kiönt a Duna, majd amikor a fiatalok csónakáznak és vihar lesz, Gutai fia, Lőrinc, is a Dunán tűnik el, amikor vízbe ugrik. Több helyen hozza vissza az író a folyót, Komárom eleve a vizek, a kikötők városa. Így jött, hogy nem egy belső tér lesz az alaphelyszín, hanem a Duna part. Ott meséljük az első felvonást, amely több ponton ugrál az időben oda-vissza. A második felvonás már lineárisan meséli el a következményeket, és befejezi a történetet. Izgalmas ez a szerkezet. Nagyon izgulok, mennyire működik majd” – részletezte Varga Emese.
Biedermeier punk
Telihay Péter rendező hangsúlyozta, izgalmas lesz az előadás látványvilága is.
Több olyan színpadi elemet vonultatnak fel, amilyeneket még nem láttak a nézők a Komáromi Jókai Színházban. Szándékuk szerint például igazi földrengés is lesz a színpadon.
A díszletet Juraj Gráfel tervezte. Lakatos Róbert zeneszerző dolgozik az előadás eredeti zenéjén. Papp Janó jelmeztervező azt mondta az olvasópróbán, Biedermeier punk lesz a jelmezek stílusa, bőr és farmer simul majd a korabeli öltözékek anyagaival. A báli jelenethez még keresik a hatalmas csillárokat.
Szöveg és fotó: Bárány János, ATEMPO.sk